Dolgozói riportsorozat – Krivánik Ferencné Edit

„HA MÉGEGYSZER KEZDENÉM, UGYANÍGY KEZDENÉM. CSAK ÉS KIZÁRÓLAG BETEG EMBEREKKEL FOGLALKOZNÉK.”

Interjú a Sürgősségi Betegellátó Osztály főnővérével, Krivánik Ferencnével

Krivánik Ferencné, Edit Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében született, 9. gyerekként a családban. A 70- es években, 14 évesen úgy döntött, Budapestre költözik, hogy tanulhasson. Akkoriban szülőhelye nagyon elmaradott térségnek számított. A fiatal lány eleinte nehezen találta helyét a fővárosban, nem ismert senkit és semmit, ahogy meséli – még a villamosra is fordítva ült fel. Tanulmányai befejeztével, friss munkavállalóként 1979-ben felfigyelt egy hirdetésre. Az akkor épült kistarcsai kórházba kerestek egészségügyi szakembereket, a betöltendő állásokhoz pedig szolgálati lakásokat is ajánlottak. Pályázott és felvételt nyert. Ekkor volt 18 éves.

  • 1979. október 15-től dolgozom a kórházban, lassan 43 éve. Akkoriban még szó sem volt sürgősségi osztályokról. A II. sz. Belgyógyászati Osztályon kezdtem és egészen 1985-ig dolgoztam ott, amikoris elhagytam a kórházat 10 hónapra. Egy szakrendelőbe mentem, de hamar rájöttem, hogy nem az én világom. Visszahívtak még ugyanabban az évben a kistarcsai kórházba, egy akkor alakult, kezdetleges Sürgősségi Betegellátó Osztályra (SBO), mint ápolónő. Nem volt önálló orvos csapat, csak szakápolói, minden nap más orvos teljesített szolgálatot. Feladatunk a mentővel beutalt betegek vizsgálata, megfigyelése, irányítása, esetenként végleges ellátása és hazabocsátása. Pár évvel később, 1989-től alakult önálló Sürgősségi Betegellátó Osztály, 12 ággyal, állandó orvos csapattal, osztályvezetővel. Ekkor már osztályoztuk a betegeket, hogy időben a megfelelő osztályokra kerüljenek problémáikkal.

A magyar egészségügy közben folyamatosan modernizálódott. Mikor alakult meg a jelenlegi állapotában lévő SBO?

  • 2005 óta önálló részlegként működünk, 6 ággyal, mint fekvőbeteg ellátás. Az osztály megszervezésével Dr. Szépkúti Sándort bízták meg, aki az óta is ellátja az osztályvezetői feladatokat. A szakdolgozók, köztük én is, a korábbi sürgősségiről jöttünk át erre az osztályra. Az összeszokott társaság rendkívül gyorsan átlátta a dolgokat és biztosította a feladatokat. Ekkor az éves betegforgalmunk 4500-5000 fő között volt. 2008-ban elértük az évi 20 ezer beteg forgalmat, ami iszonyú leterhelést jelentett.

Hogyan működik egy sürgősségi osztály?

    • Három kezelő nonstop fogadja a betegeket, van egy triázsoló, vagyis betegosztályozó helységünk, ahol a betegek a beérkezést követően 10 percen belül találkoznak egészségügyi szakszemélyzettel és megtörténik a paraméterezés. A triázs nővér osztályozza a beteget állapota szerint, hogy sürgős, halasztható, akut vagy kritikus. Ez alapján kerülnek be a betegek a megfelelő kezelőbe, a megfelelő időben. Nagyon nagy a leterheltség, a stressz. Sokat kell várakozni a betegeknek is, ugyanakkor itt egy nap alatt annyi vizsgálaton mennek keresztül, mintha több hónapig jártak volna ide különböző előjegyzéseket követően.

A pandémia miatt még nagyobb lett a Sürgősségi leterheltsége. A fertőzött betegeket is ellátják…

  • A pandémia kezdetén nem volt bevonva a Sürgősségi Osztály, hiszen minél alacsonyabb szintre akarták a kontaktot szorítani, így a covid betegek egyenesen a Covid Osztályra kerültek. Tavaly nyáron viszont a megnövekedett leterheltség miatt le akartunk venni feladatokat a vállukról, azóta fogadunk mi is covidos betegeket. Emberfeletti erőt, kitartást, de legfőképpen lelki erőt kívánt a legnehezebb időszakban, hiszen nem tudtunk úgy hazamenni, hogy ne gondoljunk arra, hány beteget hagytunk itt, aki gépre került, eszméletlen lett, sajnos nagyon fiatalokat is. Nehéz volt azt feldolgozni, hogy mennyire nem akarták az emberek elhinni, hogy ennyire nagy a baj. Lelkileg nagyon megviselt bennünket, megkérdőjeleztük azt is, hogy a járvány után folytatni akarjuk-e ezt a munkát, hiszen voltak kollégák, akik nagyon betegek lettek és többeket el is veszítettünk. Embert próbáló feladat volt.

A szakszerű ellátáson felül jutott idő arra, hogy a betegek lelkével is foglalkozzanak?

  • Abban a pillanatban nem törődünk azzal, hogy mennyire fáradtak vagyunk. Hogy mondjuk 3-4 napja dolgozunk megállás nélkül. Rengeteg beteget győzködni kellett, hogy engedje, hogy az intenzívre kerüljön, hogy a lélegeztető gépre kerüljön, nagyon sok beteg itt búcsúzott el a családjától, mielőtt gépre tették, ez iszonyú embert próbáló volt, nagyon sokat sírtunk mi is. Követtük, hogy mi történt velük, sikerült-e felgyógyulniuk, lekerültek-e a gépről. Nagyon sok visszacsatolást kaptunk, köszönő leveleket, rajzokat, gyerekektől, családtagoktól. Ez jó érzés.

Egy nap alatt kb. hány beteget látnak el a Sürgősségi Osztályon?

  • Átlagban napi 7o-1oo beteget látunk el. Szinte lehetetlen ennyi betegnek maradéktalanul megfelelni. A probléma az, hogy sokan a sürgősségire jönnek, ha nem jutnak be a háziorvoshoz. Ha valaki például úgy jön ide, hogy 3 hónapja fáj valamije, az elveszi az akut betegektől az időt, vagy a lehetőségét annak, hogy időben kerüljenek a szakorvoshoz.

Ha még egyszer újra kezdhetné?

  • Ha még egyszer kezdeném, ugyanígy kezdeném, csak és kizárólag beteg emberekkel foglalkoznék. Főnővérként (1988-óta) már kevés időm jut a közvetlen betegellátásban részt venni, hiszen már más lett a feladatom. Gondoskodom a gördülékeny munkához szükséges személyi és tárgyi feltételekről, valamint a szakmai felügyeletről. Hozzám tartozik még a 16 fős központi betegszállító csapat 1989 óta. Összesen 63 fő szakdolgozó tartozik hozzám, akiknek a munkáját kordinálom nap mint nap. A kollegákkal tiszteljük egymást, egyenrangú partnerként kezeljük a másikat. Sokan mondták már, hogy irigylik ezt a légkört. Nekem nincs nővérhiányom, szinte mindenki a kezdetek óta itt dolgozik. Szóval, csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róluk. Nagyon szeretem, amit csinálok. 2018-ban mentem el korkedvezményes nyugdíjba, tovább foglalkoztatottként látom el a feladatom. Remélem még sokáig sikerül.

A sürgősségi osztályon azonnal cselekedni kell. A gyors döntések otthon, a mindennapokban is jellemzik?

  • Számomra az a legnehezebb, ha elmegyek valahova és azt mondják, egy hónap múlva jöjjek vissza! Ez nekem lehetetlen dolog. De ha a férjemtől vagy a családtól kérek valamit, akkor sem egy hét múlva szeretném, hanem azonnal. Ez tudom, munkahelyi ártalom, de én nem tűrök halasztást.

Nyugdíjasként is dolgozik. A családja támogatja mindenben?

  • A férjem is dolgozik még, én is, a szabadidőnket pedig a gyerekekkel, unokákkal töltjük. Két fiam van, mindkettő informatikai szakember, mérnökök. Három unokámmal (két fiú és egy lány) sokat foglalkozom, nagy örömöm lelem bennük. Azt szoktam mondani, hogy annyira szerencsés csillagzat alatt születtem, hogy ott élhetek, ahol dolgozom. 1979 óta élek a kórház melletti lakótelepen, gyalog járok dolgozni, lakásunk ablakából rálátok a kórházra. Ide jártak a gyerekek bölcsödébe, oviba, iskolába. A férjem is Kistarcsán dolgozik. Itt kezdtem a felnőtt életemet és itt fogom befejezni is, azt gondolom…

 

/Szilágyi Szilvia/


A teljes dolgozói riportsorozatot itt tekintheti meg!